1. A járművel szemben támasztott követelmények

A Kkt. 25/B. §-a alapján 2011. szeptember 1-től a magyar hatósági engedéllyel  és rendszámmal el nem látott járművek csak jelentős korlátozások mellett és követelmények teljesítésével vehetnek részt a közúti forgalomban. Ebbe a körbe a gépkocsi, a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is (quad)], a mezőgazdasági vontató, a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), a pótkocsi és a lassú jármű tartozik.

Pótkocsi tekintetében kizárólag az üzemben tartó felelőssége merülhet fel, mivel a Kkt. 25/B. § (1) bekezdés b) pontja e jármű tekintetében nem értelmezhető.

2. A jármű vezetőjével kapcsolatos követelmények

Általános szabályként a törvény előírása szerint magyarországi lakóhellyel rendelkező személy csak magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel vehet részt a közúti forgalomban.

Rendőri intézkedés során ezért elsőként az intézkedő rendőr ellenőrzi, hogy a nem magyar rendszámmal rendelkező jármű vezetőjének – állampolgárságára való tekintet nélkül – van-e magyarországi lakóhelye. Az ellenőrzést akkor is el kell végezni, ha az intézkedés alá vont személy nem ad át magyar hatóság által kiállított lakó- vagy tartózkodási helyet megjelölő igazolványt (lakcímkártyát).

Amennyiben a jármű vezetője rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a rendőr felszólítására a jogszabályban megfogalmazott mentesülési körülmények valamelyikét a helyszínen igazolni kell.

A magyarországi lakóhellyel rendelkező járművezető akkor jogosult nem magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel a közúti forgalomban részt venni, ha:

• rendelkezik bejelentett külföldi tartózkodási hellyel és ezt a tényt külföldi hatóság által kiállított igazolvánnyal (közokirattal) igazolni tudja, vagy
• rendelkezik az üzembentartó által kiállított, a birtokba adás időpontját megjelölő hozzájárulással (magánokirattal), amely alapján megállapítható, hogy a járművet Magyarországon 30 napnál rövidebb ideig használja, vagy
• rendelkezik a munkáltatója által kiállított olyan munkáltatói igazolással (magánokirattal), amely alapján megállapítható, hogy rendszeres munkavégzésének helye külföldön van. A rendszeres külföldi munkavégzés céljából használt külföldi rendszámú gépjármű esetén elsősorban a külföldi munkavégzés tényét, annak helyét, gyakoriságát, időtartamát kell igazolni, hogy a hatóság a maga következtetését a rendszeresség tekintetében levonhassa, és nem azt, hogy a járművezető a külföldi járművet rendszeres munkavégzés vagy munkába járás miatt használja.

Amennyiben a jármű vezetője a fenti mentesülési körülmények valamelyikét a helyszínen nem tudja igazolni, úgy vele szemben az egyes közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 138/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ában megfogalmazottak szerint kell a helyszínen az intézkedést lefolytatni, amely a jármű rendszámtábláinak és forgalmi engedélyének elvételével jár, és közigazgatási bírságot von maga után.

3. A jármű üzembentartójával kapcsolatos követelmények

a) Természetes személy üzembentartó esetén:

Általános szabályként a törvény előírása szerint, amennyiben az üzembentartó természetes személy és lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van (a Kkt. 47. §-a szerint belföldi üzembentartó), járműve csak magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban.

 A lakóhely és szokásos tartózkodási hely meglétét az intézkedő rendőri a nyilvántartásban ellenőrzi. Szokásos tartózkodási helyen az érvényes tartózkodási helyet kell érteni. Az ellenőrzést akkor is el kell végezni, ha az intézkedés alá vont személy nem ad át magyar hatóság által kiállított lakó- vagy tartózkodási helyet megjelölő igazolványt (lakcímkártyát).

Amennyiben a természetes személy üzembentartó rendelkezik magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a jármű üzembentartóját, valamint vezetőjét a rendőr felszólítja, hogy a törvényben meghatározott mentesülési körülmény fennállását a helyszínen igazolja.

A magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy üzembentartó akkor jogosult nem magyar hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátott járművet közúti forgalomban tartani, ha

• a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte, vagy

• a járművet már korábban származás ellenőrzési nyilvántartásba vették.

A fenti mentesülési körülmények valamelyikének fennállását a közlekedési igazgatási hatóság (okmányiroda) által kiállított közokirattal vagy annak hiteles másolatával kell a helyszínen igazolni.

Ilyen közokirat lehet:

• származásellenőrzési nyilvántartásba vételt kezdeményező „KÉRELEM” adatlap,

• származásellenőrzés eredményéről szóló határozat,

• az okmányiroda által a forgalomba helyezési eljárás során hozott hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés,

• az okmányiroda által a forgalomba helyezési eljárás során hozott eljárást felfüggesztő végzés.

Egyéb irattal a fenti mentesülési körülmények fennállását nem lehet igazolni.

Amennyiben sem a jármű üzembentartója, sem a jármű vezetője a fenti mentesülési körülmények valamelyikét a helyszínen nem tudja igazolni, úgy vele szemben az R. 3. §-ában megfogalmazottak szerint kell a helyszínen az intézkedést lefolytatni, amely a jármű rendszámtábláinak és forgalmi engedélyének elvételével jár, és közigazgatási bírságot von maga után.

b) Nem természetes személy üzembentartó esetén:

 Általános szabályként a törvény előírása szerint, amennyiben a nem természetes személy üzembentartó székhelye Magyarországon van (a Kkt. 47. §-a szerint belföldi üzembentartó), járműve csak magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt a közúti forgalomban.

A nem természetes személy üzembentartó székhelyét a jármű forgalmi engedélyéből, vagy a tulajdonjogot igazoló más okiratból (pl. adásvételi szerződés, bírósági ítélet, stb.) az intézkedő rendőr állapítja meg.

Amennyiben a nem természetes személy üzembentartó székhelye Magyarországon van, a jármű üzembentartóját, valamint vezetőjét az intézkedő rendőr felszólítja, hogy a törvényben meghatározott mentesülési körülmény fennállását a helyszínen igazolja.

A magyarországi székhellyel rendelkező nem természetes személy üzembentartó akkor jogosult nem magyar hatósági jelzéssel és engedéllyel ellátott járművet közúti forgalomban tartani, ha

• rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett székhelye vagy telephelye szerinti országban végzi, vagy

• a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte, vagy

• a járművet már korábban származás ellenőrzési nyilvántartásba vették.

A külföldön végzett rendszeres tevékenység igazolására az üzembentartó által cégszerűen kiállított magánokirat alkalmas. A rendszeres tevékenység alatt nem egy vagy két alkalmat kell érteni, hanem valamilyen gyakoriságot, gyakori tevékenység végzését feltételezi. A tevékenységet abban az országban kell végeznie, amelyikben székhelye vagy telephelye van.

II.

Az ellenőrzés során átadott közokiratokkal és magánokiratokkal kapcsolatosan az alábbi szabályokat kell alkalmazni:

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 52. § (2) bekezdése szerint

„A külföldön kiállított közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy egyéb közhitelességgel felruházott személy által hitelesített magánokirat - hacsak az ügyfajtára vonatkozó jogszabályból, nemzetközi szerződésből, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a kiállítás helye szerinti államban működő magyar külképviseleti hatóság diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. A nem magyar nyelven kiállított okirat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.”

A Ket. 52. § (3) bekezdése alapján:

„A nem magyar nyelven kiállított irat - ha az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el, de az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet. Ilyen esetben az ügyfelet tájékoztatni kell a valótlan tartalmú nyilatkozattételének jogkövetkezményéről.”

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 195. § (1) bekezdése szerint:

„Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.”

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 196. § (1) bekezdése szerint:

„A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:

a)    a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;

b)    két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;

c)    a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

d)    a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

e)    ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;”

f)     az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.

A Rendőrség felhívja a figyelmet arra, hogy a mentesülési körülmény igazolására a rendőri intézkedés során átadott közokiratok, illetve magánokiratok tartalmának valósnak kell lenniük.  

A Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint, aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, illetve közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (közokirat-hamisítás).

Fentieken túl, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (magánokirat-hamisítás).

A mentesülési körülmény fennállásának utólagos igazolása iránti kérelem:

A Kkt. 25/B. § (5) bekezdése alapján a mentesülési körülmények valamelyikének fennállását az ellenőrzés során kell igazolnia a jármű vezetőjének, vagy az üzembentartójának. Erre való tekintettel, az intézkedés alá vont személy azon kijelentése, hogy valamely mentesülési körülmény nála fennáll, de azt csak az ellenőrzés után tudná igazolni, nem akadálya a R. 3. §-ban meghatározott intézkedések foganatosításának, utólagos igazolásnak helye nincs.

3. A jármű vezetője és üzembentartója felelősségének elválása:

A jogszabály megfogalmazásából következik, hogy a jogsértést a jármű vezetője és a jármű üzembentartója akár külön-külön is elkövetheti. Olyan eset is előfordulhat, hogy a jármű vezetője nem követ el jogsértést, de annak üzembentartója viszont igen.

Pl. a cseh hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalmi engedélyében szereplő üzembentartó bejegyzett székhelye magyarországi, ugyanakkor a járművezető csehországi lakóhellyel rendelkező személy. Ebben az esetben a járművezető nem követ el jogsértést, viszont az üzembentartó csak akkor mentesül a jogkövetkezmények alól, ha ő, vagy a jármű vezetője igazolni tudja, hogy a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezték, vagy a járművet már származás ellenőrzési nyilvántartásba vették.

Abban az esetben, ha a fenti jármű vezetője magyarországi lakóhellyel rendelkezik, akkor mind az üzembentartó, mind a járművezető felelősségét meg lehet állapítani és velük szemben egy eljárásban kell a tényállást tisztázni és a szankciót megállapítani.

Ha a külföldi üzembentartóval rendelkező külföldi hatósági engedélyű és jelzésű jármű vezetője magyarországi lakóhellyel rendelkezik, és nem tudja igazolni a helyszínen a mentesítő körülmények valamelyikének fennállását, úgy csak az általa elkövetet jogsértés állapítható meg.

A járművezetővel szembeni szankciók alkalmazásának nem feltétele az, hogy a jármű belföldi használata jogszerűtlen legyen, azaz olyan jármű vezetése miatt is kiszabható a bírság, amely jármű magyarországi forgalomba helyezésére annak tulajdonosa egyébként nem kötelezett.

4. Magánimportban behozott járművekkel kapcsolatos külön szabály

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 40. § (4) bekezdésében foglalt határidőn belül is jogellenes lehet a járművel való közlekedés, kivéve, ha valamilyen ideiglenes rendszámot (P, E, M) jogszerűen szerelnek fel a járműre a közúti forgalomban való részvétel során. Ennek alapján, a külföldön belföldi üzemeltetés céljából megvásárolt járműre vonatkozóan a Kkt. 25/B. §-ában foglaltakat a közúton Magyarország területére való belépéstől alkalmazni kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ilyen járművel a határátlépés után a közúton közlekedni nem lehet.

5. A jogszerűtlenül használt járművel való továbbközlekedés tilalma

Tekintettel arra, hogy a R. nem fogalmaz meg olyan szabályt, amely alapján a jogszerűtlenül használt nem magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel a hatósági engedély és jelzések elvételét követően közlekedni lehet, a járművel való továbbközlekedést tilos.  

6. Szankciók

A jogsértés elkövetése esetén az intézkedő rendőr átvételi elismervény ellenében a helyszínen elveszi a jármű hatósági engedélyét (forgalmi engedély) és rendszámtábláit és az elkövetővel szemben közigazgatási eljárást kezdeményez.

A közigazgatási eljárás alapján, a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 12/A. §-a szerint:

 „12/A. § (1) Az a nem természetes személy belföldi üzemben tartó, amely a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában foglaltakat megsérti,

a) 2000 cm3 vagy az alatti személygépkocsi esetében 400 000 forint,

b) 2000 cm3 feletti személygépkocsi esetében 800 000 forint,

c) egyéb jármű esetében 200 000 forint

összegű bírságot köteles fizetni.

(2) Amennyiben a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott rendelkezéseket természetes személy szegi meg, az (1) bekezdésben meghatározott összegű bírság felét köteles fizetni.

(3) Aki a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott rendelkezéseket 2011. december 31-ig szegi meg, az (1)–(2) bekezdésben meghatározott bírság összegének a felét köteles fizetni.”

A Kkt. 25/B. § (6) bekezdése szerint az ellenőrző hatóság a jogsértés megállapítása után a jármű hatósági engedélyében feltüntetett, a jármű tulajdonosára és az üzemben tartójára vonatkozó adatok, valamint a jármű azonosító- és műszaki adatainak továbbításával értesíti az állami adóhatóságot is. 

III.

Tekintettel arra, hogy a fenti tájékoztatás nem minősül jogszabály-értelmezésnek – mivel a Rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerve a hatályos jogszabályok alapján csak jogalkalmazó szerv – az ebben foglaltakra egyedi, konkrét rendőri intézkedéseknél hivatkozni nem lehet.

Forrás: police.hu