Egy hiánypótló cikket szeretnénk az olvasóinkkal megosztani. Rusznák András írása (fotókkal együtt) az AUTOSZEKTOR.HU oldalon jelent meg:

Ahogyan minden embernek van személyi száma, úgy az autók is rendelkeznek egy egyedi azonosítóval, amely alapján összetéveszthetetlen módon meg lehet őket különböztetni egymásról.

Ez az azonosító nem más, mint az alvázszám. Hiába rendelnénk két teljesen egyforma autót a gyártól, azok egy valamiben biztosan különböznének egymásról, mégpedig az egyedi azonosítószámukban. A forgalmi engedély tartalmáról szóró sorozat befejező részében most az „E” pontban található kódokat fejtegetjük.

Történelemóra

Születésem tiszteletére :) , 1980-ban bevezették a járművek egységes egyedi azonosítóinak használatát. Ez egy nemzetközi szabvány, amelyet minden autógyártó használ. Az alvázszám angol neve Vehicle Identification Number, vagyis jármű azonosítószám, de mindenki csak VIN-nek hívja. A szabvány szerint ez egy 17 karakterből álló kód, amelynek bizonyos karaktereihez egységes jelentést rendeltek.

Hogyan áll össze?

Az első három karakter minden esetben a jármű gyártójának kódját tartalmazza. A legelső jel a gyártó országra utal. Az Amerikai Egyesült Államokban készült kocsik alvázszáma 1-el, vagy 5-össel kezdődik, ezzel itthon elég ritkán találkozunk. Európában és Ázsiában készült autóból azonban itthon is van bőven. E két kontinens gyárai betűket kaptak a szabványban, ezeknek a betűknek viszont általában semmi köze sincsen gyártó országhoz, például az Egyesült Királyság autógyárai az „S” betűt használhatják, míg Németországban a „W” használatos. Városi legenda csupán, hogy a volt Nyugat-Németország miatt, a west szóból fakad a „W” jelölés, inkább azt mondanám, így könnyebb megjegyezni.

2-3 karakter?

Na, itt már tényleg a gyárak jönnek. Első példaként most Franciaországot ragadjuk ki. Ők a „V” betűvel indítanak, aztán így alakul a dolog:

• Renault: VF1
• Peugeot: VF3
• Citroen: VF7

A nagy német gyárak meg így jelölnek:

• Mercedes-Benz: WDB (Daimler Benz)
• BMW: WBA
• Audi: WAU
• Volkswagen: WVW

Mielőtt a szakértők levélírásba kezdenek, megjegyzem, hogy több variánst is használnak a gyárak, ezek csak a leggyakoribb alvázszám kezdetek voltak.

Az alvázszám további részei némi eltérést mutatnak, már ami az Európában használatos ISO 3779-es szabványt és az Észak-Amerikában használatos kódolást illeti, de azért megmarad a köszönőviszony. A 3-9 karakterek általában a kocsi kiviteli változatát jelenítik meg. Ennek nincsen előre meghatározott formátuma, minden autógyártó maga dönti el, hogyan és mit kíván megjeleníteni az alvázszámban. A Volkswagen csoport tagjainál például a 4-6 helyen lévő 3 karaktert nem is használják, ott kitöltő karaktereket, csupa „Z” betűt látunk. A 10. karakterig nem érdemes mit magyarázni, ha valakit mélyebben érdekel a téma, akkor az interneten tucatnyi oldalon magyarázzák az egyes gyártók által használt jelöléseket.

Gyártási év, ami nem is a gyártási év

A 10. karakter Amerikában a gyártási évet kell, hogy jelölje, punktum. Az ISO szabvány ezt nem teszi kötelezővé, de több európai gyártó ettől függetlenül használja. 1980-ban ide az „A” betűt tették, ’81-ben a „B”-t és így tovább. 2000-ben az „Y”-al elfogytak a betűk, így 2001-ben már számok következtek. Mivel csak egy karakter áll rendelkezésre, ezért 2010-ben megint az „A” betű következett. Tehát 30 évente körbeér a dolog.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy az ABC betűi bőven többen vannak az alkalmazott húsz karakternél. Ez így van, de bizonyos karaktereket nem használnak. A-tól H-ig minden rendben megy, aztán az „I” betű kimarad. Ennek az az oka, hogy ez könnyen összetéveszthető lenne az 1-es számmal. J-től N-ig megint minden OK, aztán az „O” betű kimarad. Ez a karakter is egy számmal, a 0-val lenne könnyen keverhető, ugyanilyen megfontolásból Q-betű sem szerepel a sorban. A „Z” a 7-essel lenne hasonló, ezért ez sem játszik. (I, O, Q betű nem csak a 10. karakter nem lehet, de sehol az alvázszámban nem fordulhat elő.)

A 10. karakter még rejteget titkokat. Az autógyárak ugyanis nem a falinaptár szerint számozzák a kocsikat, hanem az úgy nevezett modellév szerint. Szeptember után a gyárak már a következő naptári évnek megfelelő számot használják. Ennek az az oka, hogy amíg a gyártósorról a vásárló feneke alá kerül a kocsi, általában eltelik 1-2 hónap, illetve a gyártósorok nyári leállása miatt a gépek szempontjából szeptember számít az új esztendőnek. Az a kocsi, amit éppen most gyártanak „F” betűt fog kapni.

Az alvázszámok utolsó 7 karaktere jelenti valóban a jármű sorszámát. Az így kialakult 17 jegyű kód aztán bekerül a gyárak adatbázisába, és a legapróbb adatot is tárolják hozzá kapcsolódóan. A nagyobb gyárak –kis túlzással – meg tudják még azt is mondani, hogy név szerint ki tette fel az ajtót, vagy, hogy ki gurult le vele a gyártósorról. Ehhez a számhoz kapcsolódik még egy rakat másik azonosító. Tudják, hogy melyik számú motort, váltót szerelték be, a légzsákok is kapnak azonosítót, sőt, még az autórádió is.

Beütve

A járműveken ezeket a számokat fel is kell tüntetni. A gyártók a lehető legegyszerűbb módszerektől egészen a lézergravírozásig minden létező technológiát használnak már az egyedi azonosítók elhelyezésére. A felhasznált betűtípusok is nagyon fontosak. Minden gyártó egyedi betűkkel dolgozik, a cél, hogy az alvázszámok hamisítása minél nehezebb legyen.

Ha ellopnak egy kocsit, ami sajnos még mindig nagyon gyakori, akkor azt egyben értékesíteni éppen az alvázszám miatt nehéz, hiszen ez alapján a hatóságok könnyedén rátalálnának a lopott kocsikra. Ezért az alvázszámokat igyekeznek másolni, hamisítani. Ennek számtalan variációját fejlesztették már ki a tolvajok. A járművek előzetes eredetiségvizsgálatára éppen azért van szükség, hogy az ilyen visszaéléseket megpróbálják kiszűrni.

Hol van a kocsimban az alvázszám?

Az alvázszámokat a járművek fém részeibe szokták beütni, de több helyen meg is ismétlik a számot matricákon, táblákon. A fémbe ütött alvázszámot elsődleges azonosítónak hívjuk, a táblákon ismételt azonosítót másodlagosnak. A legnépszerűbb hely a járművek tűzfala, vagyis az utas- és a motortér közötti fal. Sok gyár a jobb első kerék feletti doblemezt használja, de fenéklemezekbe és oszlopokba is ütnek azonosítót. A nem önhordó karosszériával rendelkező járműveknek mindig az alváz fő gerendájába van ütve a VIN.

Ismétlés a tudás atyja!

A megismételt alvázszámok is fontos szerepet játszanak. Az úgy nevezett típustábla minden autón megtalálható, ezen is rajta van a VIN. Aztán van még kódzászló és az első szélvédő mögötti kis felirat. Hogy minél nehezebb legyen megváltoztatni egy autó „személyazonosságát” az alvázszámok (legyen az elsődleges, vagy ismételt) hordozói megannyi titkos védelmi elemmel vannak ellátva. Ahogyan az elektronika fejlődött, most már a legtöbb elektronikus kütyü, sőt a kulcs is tartalmazza az alvázszámot, úgyhogy nem is érdemes ma már ebbe energiát feccölni. (A lopott autók éppen emiatt leginkább szétszedve, alkatrészenként találnak gazdára.)

Motorszám

Mint minden főegységnek az autóban, a kocsi a szívének, a motornak is van egyedi azonosítószáma, ezt is beütik a motorblokk egy meghatározott helyére. Ennek kivitelét nem szabályozzák szigorú szabványok. Mivel a motor értékes része a kocsinak, ezért az eredetiség vizsgálaton ezt a számsort is vizsgáltatja a hatóság. A motorszám motorkódból és sorszámból áll, ígérem, ha lesz egyszer idő, kivesézzük ez is.

Az elmaradhatatlan jó tanács

Jól tesszük, ha autóvásárláskor magunk is ellenőrizzük, hogy a kiállított forgalmi engedélybe beírt alvázszám megegyezik-e a járművön lévő számmal, mert ha nem, akkor nem egyszerű procedúra elé nézünk, amikor majd el szeretnénk adni a kocsit!

Rusznák András